2015. november 20., péntek

2.rész Unatkozás

Ez a rész elég rövidre sikeredett és elég unalmas. De néha ilyen rész is kell. Csak vicceltem. A kövi részt remélem vasárnap fel tudom rakni.


Louis szemszöge

Még egy ilyen makacs lányt mint Hope biztosan nem hozok. Nem tudom meddig fogom tűrni. Egyetlen egy lányt nem ütöttem még meg az első napján, főleg nem csináltam fel, de ez a lány mindenből kivétel. Meglesz vele a bajunk, de nem számít. Ha annyira nem bírnánk vele eladnám. Csak egy lány aki elég jól nézne ki kurvának. Ja, lehet nem is eladnám hanem kurvának adnám. Nem is olyan rossz ötlet. Ne haladjunk azért ennyire előre. Még csak ma hozták meg. Bár ez nem jelent semmit. Hope-ot ott hagytam a szobába egy elég kellemetlen pózba/szituációba. Lementem a konyhába ahol csináltam egy szendvicset majd kimentem a nappaliba ahol a srácok beszélgettek. Harry rám kapta tekintetét és kicsit furán nézett rám.
-Szerintem akkor is korai volt ezt csinálnod szegény lánnyal-!
-Harry ha érdekelt volna a véleményed akkor kikértem volna, de mivel nem érdekel nem kérem.
-Miért mit csináltál vele?-kérdezte félve Niall.
-Használta a dobozt!-vágta rá rögtön Harry
-Louis te hülye vagy? Egy napja van itt a csaj......-kezdte Liam, de közbevágtam.
-Csak egy vibrátort dugtam fel neki. Semmi extrém-vontam vállat.
-De ez akkor is.
-Nem érdekel a véleményetek-álltam fel és vittem a mosogatóba a tálcát. Visszamentem a nappaliba és eltereltem a témát. Senki nem gondolná, hogy egy maffiavezér átlagos dolgokkal üti el az idejét. Pedig, de. Most például leültünk X-Box-ozni. Mindenki azt gondolja mindenféle ördögi terveket szövögetek. Meg gyilkosságot, rablás, drogcsempészés és ehhez hasonló. Persze ilyeneken is szoktunk gondolkodni, de itthon nem nagyon foglalkozunk ilyenekkel. Azt inkább a főhadiszálláson beszéljük meg. Mikor meguntam a játékot elindultam a szobámba. Erre kíváncsi vagyok. Vagyis arra, hogy mi fog engem fogadtatni. Mikor beléptem semmi különös nem volt. Pedig már azt hittem fog valamit csinálni. Sajnos nem. Ugyanúgy volt ahogy hagytam. Kikötözve feküdt az ágyamon. Annyi változott, hogy most talán jobban sírt mint mikor itt hagytam. Nem gondoljátok, de nem igazán szeretem hallgatni ha egy lány sír. Hát igen azért még a szíven meg van. Odaléptem a lányhoz és kiszedtem belőle a játékszert amit beleraktam. Lehet neki kínos, de nekem egyáltalán nem. Kikötöztem lábait és kezeit is megszabadítottam. Egész végig lehajtott fejjel bámult valamit. Kezei is és lábai is elég pirosak voltak így kimentem vigyek neki jeget. Hát mire visszaértem már aludt is. Nem kellett azzal szenvednem, hogy betakarom mert nyakig felhúzta magára a vastag takarót. Befeküdtem mellé és engem is elkapott az álom.


Hope szemszöge

Reggel ki sem nyitottam a szemem ahogy felkeltem. Annyira fájt minden porcikám féltem ha a szemeimet kinyitom elsírom magam a fájdalom miatt. Hát igen! Tegnap este megerőszakoltak. Nem tudom felfogni, hogy ez pont velem történt, meg. Egy kérdésem lenne. Miért? Miért én kellettem? Nincs rajtam semmi ami olyan érdekes lenne. Nagy nehezen megfordultam az ágyba ahol senki nem feküdt már. Behunytam a szemeimet és csak pihentem a nagy ágyon. Ma remélem  nem kell csinálnom semmit. Szerintem lábra nem tudok állni. A szoba ajtaja kivágódott én meg próbáltam tettetni, hogy még alszok. 
-Tudom, hogy nem alszol!-jött egy mély hang mögülem. Nem válaszoltam és nem is nyitottam ki a szemem. Ezek valami jósok?
-Mivel ma szerintem nem nagyon tudsz lábra állni és Louis elment nem kell csinálnod semmit-nevetett Harry. Nagyon kezd irritálni ez a gyerek. Miért köt belém állandóan? Mit ártottam én neki? Max. ő ártott nekem. Nem tudom meddig leszek náluk, de egyszer úgy is kijutok innen vagy észreveszik azt, hogy eltűntem. A főiskolán.....
Basszus. Tuti ki fognak vágni. Nem fogom tudni igazolni ezt a sok hiányzást és nem hívtam fel a sulit, hogy miért nem megyek. Ha nem szólok be egyből kivágnak. Köszönöm fiúk! Tönkretettétek az életem. 
-Tessék itt vannak a távirányítók mivel úgy sem tudsz felkelni-tette le (gondolom) az éjjeliszekrényre az említett tárgyakat. Ez kicsit bántott így nagy lendülettel ültem föl. Ó bárcsak ne tettem volna. Olyan fájdalmat éreztem a combomnál, hogy egy könnycsepp kicsordult a szememből. 
-Azt a rohadt-nyögtem fel. Harry csak nevetett rajtam.
-Én mondtam.
-Rohadj meg!
-Na ne beszélj velem így kicsilány-húzta össze szemeit és vette komolyabbra a hangját.
-Mert mi lesz? Te is megerőszakolsz?-nevettem fel kínosan.
-Abból nem biztos, hogy megerőszakolás lenne a vége-ment  ki győzedelmes mosollyal ajkain. Óvatosan visszafeküdtem és egész nap csak a tv-t néztem. Halálra untam magamat. Olyan hét óra fele nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és a jobb oldali szekrényhez léptem. Milyen jártas vagyok már nem? Ja, tegnap Louis mondta el mintha nem is lenne lényeg. Ahogy kinyitottam azt hittem elhányom magam. Mintha egy ribanc szekrényét látnám. Elég sokáig kutakodtam, de végül találtam egy fekete trikót amiben lehet aludni. Kinyitottam a fehérneműs fiókot és hát.....ha a ruháktól elhánytam volna magam. Akkor ezektől? Tele volt tangának nem nevezhető "bugyikkal". Fuhh akkor a melltartós fiókot meg sem merem nézni. Abba mi lehet. Nem nagyon foglalkoztam ilyenekkel. Bementem a fürdőbe majd miután gyorsan lezuhanyoztam elmentem aludni. Elég sokat forgolódtam a gondolataimba merülve. Miért Harry jött be reggel? Hol lehetett Louis? Bár ez engem miért is érdekel? Ja, megvan! Mert le akartam szedni a fejét. Legszívesebben egyenként vágtam volna le az ujjait és törtem volna le a bordáit. Ekkora egy senkiházi, féreg parasztot. Férfit nem mondhatok rá mert nem tartom annak. Egy ilyen ember nem mondja magát férfinak. El sem tudom képzelni hány nőt üthetett meg és erőszakolhatott meg. Mennyi embert ölt már meg? Ilyen gondolatokkal a fejemben aludtam el.

2 megjegyzés: