2015. november 22., vasárnap

3/2. rész Megszökve




Hope szemszöge


 Mindenkinek van egy olyan pont az életében mikor elfogja a félelem. Valaki egy dolgozat, verseny, első randi vagy egy idegen helyre költözni. Lehetne ezeket naphosszat sorolni. Nekem ez az a pont mikor totál beparáztam. Nagyon féltem. El sem tudtam képzelni Louis mit akar velem csinálni.Nem sokat féltem életemben. Soha nem féltem mikor anyukám részegen állított haza vagy egy dolgozat előtt. Volt olyan, hogy nem tanultam, de akkor is összehoztam egy kettes dolgozatot. Versenyek előtt nem féltem inkább izgultam. Visszatérve a jelenbe Louis-al találtam szembe magam. Nem tudtam megmozdulni annyira kimerült vagyok. Én teljesen meztelen vagyok ellenben ő teljesen felöltözve állt előttem.
-Na Hope! Most megtanulod, hogy nem szökhetsz meg-ütött meg valami.................nem is tudom mivel. Ostornak nem nevezném. Nem tudom a pontos nevét, de azt mondhatom, hogy eléggé csíp.
-Ha még egyszer megpróbálsz elszökni garantálom ennél többet kapsz!
Minden egyes szavánál teljes erejéből rám vágott. A hasamon valami meleg folyt így odanéztem. Mintha vágások nyoma lett volna tele a hasam. Teljesen elborította a hasamat  a vér ahonnan a lábamra majd az ágyra folyt. Louis nem törődött a vérrel vagy a sebhez hozzá járó fájdalommal, a hasamra ült. Nyakamat elkezdte csókolgatni, de minden érintésére felszisszentem. 
-Mi van? Talán fáj?-ugrott egy kicsit amire olyan annyira felment bennem a pumpa nem tudtam befogni a szám.
-Mi van Eleanor-t nem volt elég így bántani?-nevettem fel gúnyosan
Nem érdekel már mit csinál velem. Elegem van abból, hogy úgy kezel mintha a kutyája lennék. Soha nem hallgattam senkire erre elrabol ez a senkiházi és azt hiszi ugrok minden kérésére. Hát nem!
-Kérdeztem valamit?-emeltem rá tekintetem
Láttam szemében a mérhetetlen dühöt. ezzel tudtam elég felhúztam az agyát ami talán nem volt olyan jó ötlet. Kezeit ökölbe szorította és telibe találta vele arc csontomat. Már éreztem arcomon is a véremet, de ez neki nem volt elég tovább ütötte arcomat. Könnyeim már nem voltak és megvédeni magam meg már nem volt erőm. Louis leszállt rólam ami miatt fellélegeztem. Alig kaptam levegőt súlya alatt. Kár volt előre örülnöm mivel hajamnál fogva lerángatott és bordáimhoz rúgott. Ott ütött ahol ért, hajamat folyamatosan tépte, de ez foglalkoztatott legkevésbé.  
-Ne merd Eleanor-t a szádra venni! Megértetted?-vágott rám megint azzal az ostornak nem nevezhető nem tudom minek
Tényleg szerette azt a lányt. Ha ennyire védi akkor biztosan. Gúnyosan elmosolyodtam, hogy a hírhedt maffia vezérnek van szíve és szerelmes volt. Nem tudom, hogy nézhetett ki az a lány, de biztosan szép volt. Igen csak volt. Mert szerintem sokkal jobb állapotban hozták mint küldték el. Pontosan nem tudom mi lett vele és nem is nagyon érdekel. Louis a még mindig vert azzal az ostorral (most már így fogom hívni). Ez rántott vissza a való életbe. Az ostor vége az arcomat érte így még jobban vérzett a testem. A melleim is tele voltak ilyen vágás féle nyomokkal.  Ahogy hasam, lábaim, vállaim és a kezeim is.  Alig tudtam megszólalni, de egyet még így is kipasszíroztam magamból.
-Liam!-kiabáltam mire egy öklöst kaptam és az ostort. Elnyelt a sötétség és elvesztettem eszméletem.

Liam szemszöge

Körülbelül 15-20 perce adtam oda Louis-nak Hope-ot. Nem nagyon hallok hangokat csak a főnököm kiabálását. Egyszer csak egy kétségbe esett kiáltást.
-Liam!
Azonnal felpattantam és a fiúkkal a nyomomba benyitottam a szobába. Na jó azért nem számítottam ennyire.....hogy is mondjam. Eldurvultnak a helyzetet. Louis a hajánál fogva verte a "különleges ostorunkkal" rúgta ás ütötte a már eszméletlen lányt. Hope mindenhol véres volt és minden honnan folyt is. Eleanor-t nem verte meg ennyire. 
-Louis te hülye vagy?!-üvöltötte el magát Niall
Louis mintha meg sem hallotta volna ütötte a lányt. Harry-vel mögé léptünk és leszedtük. Egy utolsót még ütött az ostorral ami nem a lányt hanem Niall arcát találta el. Eléggé "vág" az ostorunk emiatt az ír barátunknak egy vágás szerűség keletkezett az arcén amiből vér folyt ki. Nem foglalkoztatta csak a lányhoz lépett akit karjaiba vett és kivitt a szobából. 
-Louis te teljesen hülye vagy?!-üvöltöttem képébe
Egy kicsit már lenyugodott, de azért Harry még nem engedte el. Tudtam, hogy meg fogja verni, de azért ez már sok. Ennyire életében nem vert még meg lányt. Pedig már nem egyel tette. Ahogy mi sem. 
-Tudod lehet ki kell hívni a dokit mert annyira megverted a csajt-üvöltöm a képébe még nagyobb hanggal. 
-Ne üvöltözz már!-szólt rám
Még van pofája ezt mondani? Tisztelem mint főnökömet, de azért nálam is elszakadt  a cérna és egy jobb egyenessel adtam neki egy állast. 
-Liam!-szólt rám erélyesen Harry
-Hagyjad Harry megérdemeltem-simított végig állán-Tól messzire mentem-rántotta ki haverja szorításából kezeit
Nem válaszoltam hanem egyenesen Niall szobájába mentem. Akik eddig itt voltak lányok nálunk egybe voltam SZERELMES. Hát ja, a nagy Liam Payne volt szerelmes. Danielle egy csodálatos lány volt. Tudtam nem marad nálunk tovább fél évnél mivel alapból kurvának hurcoltuk el. Még mindig a mi Maffiánkhoz tartozik, de csak nagyon ritkán futok össze vele. Igazából csak akkor mikor a pénzt adja le. Nálunk, hogy a kurvák ne tudjanak megszökni a fő hadiszálláshoz hozzáépítettünk lak részeket. Egy lak részben öten hatan laknak. Vannak üresek is tartaléknak. Ha például az egyik alkalmazottjainkat kidobják otthonról tudjon hova menni. Persze nekik kell fizetni. Szerintem keresnek azért annyit, hogy ki tudjanak fizetni 1600 fontot a lak részért. 
-Liam!-tértem vissza Niall szobájába. Kérdőn néztem rá mire folytatta-Szólj a többieknek mindjárt itt a doki. 
Átmentem Louis-hoz akik az ágyon ültek és a laptopot bámulták.
-Srácok Niall üzeni mindjárt itt a doki.
-Bocs Liam, de ennél nagyobb gondunk van-nézett rám Louis aggodalmas tekintettel amiben a félelem egy kicsi szikrája megcsillant. Innen tudtam nagyon nagy baj van. Ha Louis szeme a félelemtől felcsillan az katasztrófa. Előbb fog szerelemtől csillogni a szeme mint a félelemtől.
-Banda háború robban ki. A.................


1 megjegyzés: