2015. november 22., vasárnap

3/1.rész Megszökve!!!!!

18+!!! Saját felelősség.


Életem legrosszabb napja. Ami ma történt................ Kezdjük az elején. Reggel hatalmas ajtó csapkodásra keltem. Ma már fel tudtam állni így elég könnyen eljutottam a "szekrényemig". Kiválasztottam egy nyári szettet amit gyorsan fel is kapkodtam magamra.
Képtalálat a következőre: „nyári ruha összeállítások 2015”                                                                                                                Lementem a lépcsőn a konyháig. Nem tudom honnan lett nekem ennyi bátorságom, hogy egyedül mászkálok a házban. Hát nem tudom, de biztos valahonnan. A nappaliból jött a hang ahol a fiúk idegesen beszélgettek.
-Jó reggelt!-köszöntem félénken az ajtóból
Már el is tűnt a bátorságom. Hát nagyszerű.
-Gyere, ülj le-mutatott maga felé Louis. Lassal megindultam felé és épp ültem volna le a kanapéra mikor elkapta karom és a az ölébe húzott. Kicsit meglepődtem és ki akartam szállni. Nem szeretem ha emelgetnek. Túl kövér vagyok. 
-Nem ülhetnék a kanapéra?-kérdeztem
-Nem!
-Louis, minél előbb meg kell oldanunk utána pedig visszamenni-mondta Liam. Nem értettem hova kellene menni és mit kellene elintézni. 
-A Los Angeles-it ma még elintézzük a másikat pedig jövőhéten. Addig kértem kimenőt. Dave helyettesít-mondta 
-Jó akkor induljunk-állt fel Harry
Mindenki felállt kivéve Louis-t. 
-Skacok mindjárt megyek várjatok meg a kocsiban-mondta a fiúkra nézve majd rám kapta tekintetét. Már megint mit csináltam?-El kell mennünk. Este jövünk. És mielőtt megpróbálnál elszökni az ajtót bezárjuk és a riasztó úgy van beállítva nem lehet ablakot kinyitni. A házban lehet mozgás. De amint a kilincsre teszed a kezed vagy megpróbálod kinyitni az ablakot azonnal jelzi és mi hazajövünk. Ami után elég rendes büntetést kapsz-mondta nyugodt kimért hangon-És csak, hogy tudd nem csak én baszhatlak meg-súgta fülembe és tett le a kanapéra. Nagyot nyeltem ami láttán felnevetett. Meg merjem kockáztatni azt, hogy kiszökök? Eléggé fájt az amit Louis csinált velem. Nem akarom, hogy még a többiek rátegyenek egy lapáttal. De muszáj megszöknöm. Felpattantam a helyemről és azon kezdtem el gondolkodni min mászhatnék ki. Végül arra jutottam végig nézem az összes helységet megnézem hátha nyitva van egy ablak. Felmentem az emeletre ahol mindegyik szobába be voltak zárva az ablakok. Az alsó szinten benyitottam a vendégszoba. És lám...........nyitva az ablak. Nem gondolkoztam csak kiugrottam az ablakon és futottam. Meg sem álltam hazáig ahol összesen töltöttem 12 percet. Összepakoltam pár ruhát elraktam a kártyáim és a félrerakott pénzem. Elindultam a repülőtérre, hogy tudjak menni New York-ba. Kiléptem az ajtómon és egy taxiba ülve mentem a reptérig. Elég későn értem már oda. Már hat óra is elmúlhatott.



Louis szemszöge

Hogy lehetnek az amerikai maffia tagjai, hogy lehetnek ilyen bénák? Egy kamionnyi fegyvert és drogot borítottak ki ami a mi szállítmányunk. Annyi a szerencse, hogy a fő hadiszállástól nem messze, két kilométerre. Ebben meg azt nem értem, hogy lehet egy sima úton felborítani egy kamion pótkocsit? Ezt nem értem. Ebben a szituban még az a szar, hogy így be kellett mennünk dolgozni. Nem szívesen hagyom magára Hope-ot. Mióta itt van nálunk azóta töri a fejét, hogy szökjön meg. A riasztónk jelezné ha meg akarna szökni, de mire hazaérnénk lehet már elég sokat kellene utaznunk amihez most marhára nincs kedvem. Az ügyet hamarabb le tudtuk tisztázni így hat órakor már majdnem beértünk a városba. Ahogy felhajtottam a feljárón kikapcsoltam a riasztót mielőtt még elkezd nekem ott csipogni. 
-Hope!-kiabáltam el magam
Semmi válasz. Megint makacskodik. 
-Hope! Azonnal gyere ide!-kiabáltam kicsit ingerültebben-Fiúk nézzétek át a házat!
Felrohantam a szobámba hátha ott van, de nem volt. Kimentem a fiúkhoz hátha ők megtalálták.
-Megvan?
-Nincs! Az egész házat feltúrtuk nincs sehol.
Kurva ideges lettem. Nem hiszem el, hogy megszökött. Hogy fogom megtalálni? Várj!..........Az összes ruhába ami a szekrényébe van raktam nyom követőt. Fogtam egy laptopot és bemértem vele Hope-ot. 
-Srácok! Indulás a repülőtérre!
Egyszerre rohantunk a kocsikhoz. Sietnünk kell. Az előtt kell odaérnünk mielőtt Hope felszáll egy repülőre. A másik gond pedig az az, hogy nem tudom hova akar repülni. Ha megtaláljuk elsőnek a fiúknak adom oda utána pedig jön hozzám. Ha megkapta a mai büntetését megy le a pincébe. Elegem van belőle. Hogy lehet valaki ennyire hülye? Tudja, hogy meg merem ütni. Akkor meg? Idegesen doboltam a kormányon hátha le tudom vezetni az idegességemet. Hát nem sikerült. Befaroltam a repülőtér elé és amilyen gyorsan csak tudtam mentem is be. Azt hittem többen lesznek. Ez a tömeg még elviselhető. Volt olyan is, hogy mozogni alig lehetett. Ezért van nekünk magán gépünk. Meg hát ha más országból/kontinensről hozzuk a lányokat jól el tudjuk magunkat szórakoztatni.  Elkezdtem rohanni a sorok mögött hátha meglátom a lányt. Az utolsó előtti sornál megláttam egy ismerős személyt. Felnéztem a táblára hova megy a repülő. New York. Azt hittem messzebbre repülne. Legalább lett volna annyi esze. Na mindegy. Szerencsém, hogy utolsó így észrevétlenül ki tudom húzni a sorból. Szájára tapasztottam kezem és derekánál fogva kifele húztam. Éreztem könnyeit kezemen, de nem foglalkoztam vele. Átfordítottam magam mellé, de nem engedtem el. Niall-el összeakadt a tekintetünk aki leadta a drótot a többieknek így a kocsinál találkozva egyből indulhattunk. Senki nem szólt semmit, ennek talán Hope örült legjobban.  Bedobtam a hátsó ülésre és én meg bemásztam mellé.  Nem mondtam neki semmit csak teljes erőből pofon vágtam. Kicsit fájhatott neki mivel tenyerem nyoma ott maradt arcán. Nem érdekelt. Nagy ívben leszartam. 
-Megmondtam nem?-üvöltöttem képébe
Nem válaszolt ami még jobban felhúzta az idegeimet. Rohadtul kezd idegesíteni ez a lány.
-Kérdeztem valamit!-adtam még egy pofont valamivel gyengébben
-D....de-remegett meg hangja. Gúnyosan elmosolyodtam és az utat kezdtem nézni. Egyszer csak Liam felé fordultam.
-Ha hazaértünk intézzétek el utána meg hozzátok hozzám!
Nem mondtak semmit csak bólintottam. Ezt kedvelem bennük. Fél szavakból megértenek/megértik/megértjük egymást. Már vagy két éve dolgozunk együtt csak kiismertük a másikat. Harry felhajtott a feljárón majd beállt a garázsba. Kiszálltam és felmentem a szobámba tv-ni. 


Hope szemszöge

Az arcom őrületesen fájt. Louis olyan pofonokat adott lezsibbadt az arcom. Nem sírok csak sírtam. Nem gondolkozok miért nem tudtam a seggemen maradni. Nem, fölösleges. Megpróbáltam, nem sikerült majd legközelebb. Igen megpróbálom még egyszer. Gondoltam...... Az esti után még egyszer  ne próbálkozom ilyenekkel. Kezdjük az elején.
A fiúk kiráncigáltak a kocsiból és az alagsorba vittek. Vagyis gondolom az. Egy ágyra dobtak.
-Hope drága-mosolygott "édesen" Harry-Ha viselkedsz előbb végzel. NÁLUNK-emelte ki a nálunk szót. Ezt, hogy érti. Mi az, hogy náluk? Ekkor tűnt fel, hogy Louis nincs itt. Ne ugye nem kell mennem Louis-hoz. Liam nyúlt a trikómhoz és egyből szét is tépte. Ne már. Pedig ez a felső még tetszett is. 
-Szexi-nyalta végig alsó ajkát. Kezemmel takartam a melleimet, de Harry egyből elvette és hasamra ült. Nem tette rám teljes test súlyát, de attól még érzem,  hogy rajtam ül. Leszedték a gatyámat.
-Ne!-kezdtem el rángatózni Harry alatt
Nem sokáig tűrte ellenkezésemet egyből egy öklössel ajándékozott meg. Arcomon felhorzsolódott a bőr amiből kiszivárgott a vér. 
-Viselkedj!-szólt rám Niall
Észrevettem, hogy már Liam-el alsóban voltak. Harry leszállt rólam én meg egyből pattantam fel, de Niall visszalökött és ő ült rám. Ajkaimra tapadt amit nem viszonoztam. Felkapta fejét és emelte a kezét, hogy megpofozzon. Nem szeretnék még egy pofont így tarkójánál fogva visszahúztam. Belemosolygott a csókba, de ez nem tartott sokáig mert elég hamar eltávolodtam tőle. Harry leszállt rólam és Liam kezébe dobott. El akartam menni, de nem engedett. 
-Engedj el!
-Baby, előttem még jól megbaszunk utána mehetsz Louis-hoz-rántott vissza magához a göndör. Konkrétan felnyársalt. A fájdalom miatt szememből kicsordult pár könnycsepp. Ezt a srác nem vette figyelembe csak lefogott. Valami keményet éreztem a hátsómnál. 
-Remélem készen állsz-súgta fülembe Liam majd szó nélkül belém hatolt.
-Neee!-zokogtam fel-Ez fáj!
-Persze, hát azért kapod a büntetést-állt elém a szőke gyerek. Fejemet lehajtottam, hogy a harmadik is belém hatoljon. Ekkor kaptam egy akkora pofont ami miatt felnyögtem. Ezt kihasználta Niall és a számba tolta férfiasságát. Öklendezni kezdte, de ez nem zavarta csak elkezdte mozgatni csípőjét. Ekkor Harry  és Liam egyszerre mozdultak meg. Majdnem szétszakadtam. Ilyen fájdalmat soha életemben nem éreztem még. Már most sajgott minden porcikám. Könnyeim megállás nélkül folytak, de ez őket egy cseppet sem érdekelte. Gyorsan mozogtak és ha Harry nem tartott volna tuti ráesem. Mind hárman hangosan nyögtek ami néha halkult időnként pedig elég hangos volt. Fizikailag bántalmaztak, lelkileg terrorizáltak. Hátsó felemnél meleg nedvet éreztem ami miatt tudtam Liam elélvezett. Nem sokkal később követte Harry is. Undorodtam magamtól. Nem mondom magamra azt, hogy kurva vagy ribanc. Mert nem, de attól még undorodom attól, hogy 3 sráccal voltam. Niall is a számba élvezett amit nem nyeltem le hanem reflexszerűen kiköptem így a fehér trutyi Niall hasán kötött ki. Megint egy pofon. Liam kihúzódott és lehúzott Harry-ról. Harry szemébe néztem és láttam a sajnálatot a szemébe. Ír barátjára nézett aki alig észrevehetően bólintott és letörölte magáról a fehér anyagot. Harry felvette az alsóját és átvett Liam-től. Ölébe húzott és átölelte derekamat. Annyira nem volt erőm, hogy a fejemet megtartsam ami miatt fejem Harry mellkasán kötött ki. Nem szóltam és nem csináltam semmit csak próbáltam halkan sírni. Kezeim az ölembe hullott és annyira gyenge voltam, hogy szemeimet nem tudtam nyitva tartani így álomba zuhantam.


Liam szemszöge

Soha nem szerettem egy lányt bántani vagy megerőszakolni. Ezt bevallom, de ha megütöttem vagy megdugtam akarata ellenére soha nem volt bűntudatom. Viszont ahogy lehúztam Hope-ot Harry-ről valami eltört bennem. Szavakkal nem tudom kifejezni. A lány annyira gyenge volt, hogy muszáj volt nekem megtartanom különben összeesik. Göndör barátomra néztem akinek szemében sajnálatot láttam ahogy a kezemben lévő lányra néztem. Harry Niall-ra nézett aki alig láthatóan bólintott és leszedte spermáját hasáról amit Hope köpött rá. Átvette Harry az összetört "porcelán babát" én meg felkaptam az alsógatyám és rohantam fel Louis-hoz. Tudom,  hogy ezek után még meg akarná verni, de reménykedem benne hogyha beszélek vele megenyhül. Kopogtam majd válaszát meg sem várva rontottam rá. Az ágyán ült és a laptopját bújta. Körbenéztem a szobába és megláttam a termetes kartondobozt. Ebben a dobozban vannak az úgynevezett szex eszközök. 
-Louis beszélhetnénk?-ahogy rám nézett tudtam rám figyel így folytattam-Tudom azt mondtad ha elintéztük Hope-ot hozzuk fel, de szerintem ezt nem mára kellene tervezned-hadartam.
-Szabad megtudnom, hogy miért?-kérdezte gúnnyal a hangjában. Épp válaszoltam volna mikor újra megszólalt-Azt ne mond, hogy elfáradt!-röhögött fel
-Igazából, de! De nem úgy mintha valami fizikai munkát csinált volna hanem. Inkább lelkileg meg úgy mindenhogy-próbáltam összeszedni a gondolataimat ami nem igazán ment.
-Ne röhögtess már! Nem érdekel mit érez vagy mit sem! Hozd fel!-üvöltött rám
A főnököm, de azért elvárom, hogy hallgasson meg és ne úgy beszéljen velem mint a nemlétező kutyájával.
-Louis.........-kezdtem volna ha nem vág közbe.
-Liam! Hozd fel a csajt!-vette lejjebb hangszínét-Ennyit kértem.
Tudtam nem hallgat rám. Nem tudtam mást tenni visszamentem a másik két sráchoz. Niall már fel volt öltözve, de Harry nem tudott mivel törékeny lány az ölében aludt. Nem szóltam semmit csak kivettem a göndör öléből és elindultam vissza a főnököm szobája felé. A fiúk értették ezért nem szóltak semmit. Hope a második lány akivel ilyent fog tenni amit most fog. Olyan lassan mentem amilyen lassan csak tudtam. A kezemben lévő lány kinyitotta a szemeit és kérdőn nézett rám végül leesett neki mit mondtunk neki.
-Próbáltam le beszélni, de nem tudtam-hajtottam le a fejem. Nem bírtam a szemeibe nézni.
-Semmi baj Liam. 
-Azt azért elmondom nem te vagy az első akivel ilyet fog tenni-nyitotta a száját, de folytattam-Az előtted lévő lánnyal is tett ilyet. Eleanor is makacs volt, de nem annyira mint te. Vele egyszer megtörtént utána megtört. Csak az a másabb a történetetek között, hogy ő az ittléte vége előtt csinált olyat ami miatt azt kapta amit. Te meg már az első héten. Eleanor utána nemsokkal hát.....elment-dadogtam egy kicsit. Nem mondhattam neki azt, hogy megöltük mert Louis kezdett beleszeretni. Miután a családját el kellett küldeni megváltozott. Olyan komor lett és visszahúzódó. Nem akart szerelmes lenni ezért ölette meg a barna szépséget. Eleanor különösen szép volt. Sokkal szebb mint az előtt nálunk levőt. Eleanor-nál szebb lányt nem láttam egészen addig amíg meg nem láttam Hope-ot. Ezzel nem azt mondom, hogy szerelmes vagyok ezzel annyit akartam mondani, hogy szép. Ha Louis beleszeret nem fogjuk hagyni, hogy megölesse. Ezt már a fiúkkal megbeszéltük.  Észre kellett vennem megérkeztem a szobához. Bekopogtam, de nagyon figyeltem nehogy leejtsem a kezemben lévő szépséget. Bevallom elég jó teste van. 
-Sajnálom-suttogtam a lány fülébe ahogy kivágódott az ajtó.
-Kösz haver. Legalább nem kell a ruhákkal szenvednem-vette el a lányt és csapta rám az ajtót. Megláttam a fiúkat és egy kicsit messzebb mentünk. Nem nagyon csak, hogy halljuk Louis mit csinál. Eleanor-nál majdnem későn értünk be. Éppen, hogy le tudtuk róla szedni Louis-t. Ha egy perccel később érünk be meghalt volna.

1 megjegyzés: