Jessika! Ő ült velem szembe a kanapén. Hogy hazudhatott a képembe? Mióta megismertem végig a szemembe hazudta azt, hogy egy étteremben dolgozik ami elég jól fizet azért van olyan szép lakása. Végig hazudott. Az egész barátságunkat tönkretette ezzel a tettével. Amit a kocsiban gondoltam azt komolya is veszem. Ha egy kurva a csaj akit idehoztak nem szólok hozzá! Nem is fogok. Jessika sajnálkozó tekintettel nézett rám, de nem érdekelt. Akkorát csalódtam benne mint még emberben soha. A könnycseppek akaratlanul folytak le az arcomon. Nem érdekelt. Mindenki gondolja azt amit akar, de most gyenge vagyok.
-Hope.....-kezdte Jess, de Liam közbevágott
-Ismeritek egymást?-nézett furcsán
-A legjobb barátnőm-válaszolt Jess
-Volt! Volt a legjobb barátnőm-nyögtem ki. Soha többet nem bízok meg senkiben. Mindenki hazudik, elárul, lenéz és hátba támad. Elegem van mindenkiből.
-Hope ne csináld..........
-Mit? Mit ne csináljak?!-csattantam fel-A szemembe hazudtál! Az egész barátságunkat végig hazudtad! Mit vársz tőlem. Nem csináltam semmit te hazudtál a képembe mióta megismertelek!-kiabáltam sírva majd mondandóm végén lekevertem neki egy nagyot.
-Hope én tényleg sajnálom.......
-Mit sajnálsz te kurva? Ha? Azt, hogy hátba támadtál? Vagy azt, hogy hazudtál?-kérdeztem gúnyosan
-Te beszélsz ki a kurva? Nézd már meg magad! Konkrétan ruha nincs rajtad!-emelte meg ő is a hangját
Ezt nem hiszem el! Még ő KURVÁZ le engem. Én? Én vagyok a kurva? Akkor ő mi? Rá illő szót ki kell találni. Elegem van abból, hogy mindenki elárul. Ki kell adnom a dühömet és erre pont kapóra jön Jessika! Nekiestem! Ott ütöttem ahol értem, de könnyeim egy percre nem maradtak el. Louis, Liam és Harry szedtek le Jessikáról mert egyedül egyik se bírt volna leszedni. Az lányt Niall felszedte a padlóról én meg estem volna neki még egyszer, de a fiúk felráncigáltak a szobába.
Louis szemszöge
Basszák meg az amerikaiak. Nem tudtak volna másik csajt küldeni? Nem Hope legjobb barátnőjét küldték. Mellesleg úgy, hogy Hope eléggé megharagudott a csajra és ha nem szedjük le akkor félholtra veri. Ebben biztos vagyok. Most éppen ráncigáljuk Hope-ot a lépcsőn. Mikor bementünk a szobába a lány még mindig nem állt le hanem le alkart menni. Éppen indult volna meg felén, hogy áttörje a falat amit álltunk, de ekkor megtorpan és sírva összeesett. Mi van? A fiúkra néztem hátha ők értenek valamit, de ahogy elnéztem az arcukat ők sem étettek valami sok mindent. Éppen felsegítettem volna, de rám emelte mérges tekintetét. Na nem tudom ma mi van ezzel a lánnyal, de állandóan hangulatingadozási vannak.
-Takarodj ki innen! Utállak! Elegem van belőled soha többé látni nem akarlak!-üvöltött rám
Megértem, hogy mérges, de azért állítsa már le magát. Nem vagyok neki valami rongybaba.
-Hope-szóltam rá erélyesen
-Kussolj! Takarodj ki innen!
Amit ekkor na az baromira meglepett. Ilyet egyetlen egyszer csinált, de azt is szerintem 1000x megbánta. Ökölbe szorított kezeit meglendítette ami, szám szélénél ért célba. Számban éreztem azt a fémes ízt ami a véremet jelentette. Mérgesen néztem rá, de még ettől sem ijedt meg. Hűha elég mérges lehet, de ez egyáltalán nem érdekelt. Megfogtam a pólójánál fogva majd rávágtam az ágyra. Hallottam ahogy zokogni kezd, de pontosan nem tudom miért. Vagy azért mert a barátnője hazudott neki vagy fájt neki ahogy az ágyra dobtam. Az ágy szélére ültem és néztem a zokogó lányt. Már vagy 10 perce nézhettem mikor elcsendesedett. Elaludt. Megsimítottam haját majd kimentem a többiekhez. A nappaliba a kanapé szélén még egy síró lányt volt. Ezt nem hiszem el! Harry véletlenül te nem akarsz sírni? Odamentem és leültem a lánnyal szembe. Felnézett rám, de az a látvány. Esküszöm ilyen rossz állapotban lányt még nem láttam. Egy igazi szörny. Mivel Harry ült mellette mondhatom magamban azt, hogy a szépség és a szörnyeteg. De nem a lányra értettem a szépséget. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Harry szép, de egy fokkal jobban néz ki mint a csaj.
-Na szerintem ez nem ártana-adtam neki egy zsebkendőt. Remegő kezekkel elvette majd megtörölte szemeit. Na most még ijesztőbb lett. Harry-nek elég szimpatikus úgyhogy nála fog lakni. Eléggé jól néz ki úgyhogy nem fogom a kurvák részlegére küldeni Hope kedvéért. Aki ott lakik az mind kurva és ez alól senki sem kivétel. A fiúknak is van egy ilyen rész, de őket nyilván nem kurvának használom.
-Hogy hívnak?-kérdeztem mikor már megnyugodott
-Jessika Smith.
-Oké, Harry-vel leszel egy szobában-néztem haveromra aki egy kicsit bólintott-A szabályokat amit be kell tartanod majd ő elmondja. Ha megszeged azokat büntetés kapsz. Ha bármi gondod bajod van bármelyikünknek szólhatsz. Megértetted?
-Igen!
Legalább könnyű dolgunk lesz. Nem makacs. Nem tudom mióta lehetett az amerikaiaknál, de biztos nem egy napja. Felálltam majd a konyhába mentem kaját csinálni magamnak. Semmihez nem volt kedvem így beraktam egy pizzát sülni. Leültem az asztalhoz egy kávéval a kezemben. Liam jött be és ült le velem szembe.
-Mit érzel iránta?
-Az új csaj iránt-hőköltem hátra. Elröhögte magát, de rögtön vissza is váltott komolyba.
-Nem, Hope iránt!
Ezen elgondolkoztam. Mit is érzek Hope iránt? Szerelem? Vonzalom? Vagy csak össze vagyok zavarodva? Pontosan nem tudom, de ahogy most ülök az utolsót már ki is zárom a példák közül. Hope-ot mikor elsőnek megláttam az utcán már akkor is megmozgatott bennem valamit. A parkban ahogy éppen a szokásos futását tette meg. Még akkor is volt egy halvány mosoly az arcán. Mióta nálunk van azóta meg.......Hát! Úr isten. Mit tettem? Egy életvidám mindig mosolygós lányból egy olyan szörnyet csináltam mint én. Nem, nem Louis nem szabad ilyenekre gondolnom. Hope itt is vidám és szokott itt is mosolyogni. Na mindegy vessük el ezeket a gondolatokat és az érzéseimen kell agyalnom. Akkor vegyük elölről. Mikor megláttam akkor már amint mondtam megmozgatott bennem valamit. Azóta sok minden változott. Jobban megismertem és nem csak a külsejét láttam bár tudom még egyáltalán nem bízik bennem. Meg is értem miért.
-Nem tudom Liam. Össze vagyok zavarodva. Amit Eleanor iránt éreztem az semmi amit most érzek ez a lány iránt.
-Eleanor-hoz vonzódtál és az után meg a szerelem jön. Vagyis egyszerű szerelmes vagy.
Ez nem lehet igaz. Életemben egyetlen egyszer voltam szerelmes, de azóta sem. A lányba még a mielőtt vezér lettem akkor jöttem össze vele. Miután vezér lettem akkor még együtt voltunk, de 4 hónap után megölték. Tudtam. hogy el kellene engednem, de nem volt hozzá erőm. És ez lett belőle. De most visszatérve a jelenbe. Nem tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel. Rá kell jönnöm szeretem Hope-ot. De egyszerűen nem tudnék azzal a tudattal mellette lenni, hogy bármikor megölhetik. De az életemet el sem tudnám már nélküle képzelni. Az érzéseit sem tudom, de szerintem utál.
-Liam tehetetlen vagyok! Nem tudom mit érez, de szerintem teljes mértékbe utál.
-Akkor nagyon el vagy tájolódva! Látom ahogy egymásra néztek és ez nem csupán gyerekszerelem vagy vonzódás. Szerelmesek vagytok egymásba csak nem veszitek észre-állt fel majd ment ki a helységből. Ezt nem hiszem el. Miért kell bogarat ültetni a fülembe? Most ez komoly? Hope szerelmes belém? Mit szerethet bennem? Mit látott meg bennem ami ezt az érzést váltotta ki belőle. Viszont egy nagyon fontos kérdés nem hagyott nyugodni. Lesz e számunkra közös jövőnk?
-Takarodj ki innen! Utállak! Elegem van belőled soha többé látni nem akarlak!-üvöltött rám
Megértem, hogy mérges, de azért állítsa már le magát. Nem vagyok neki valami rongybaba.
-Hope-szóltam rá erélyesen
-Kussolj! Takarodj ki innen!
Amit ekkor na az baromira meglepett. Ilyet egyetlen egyszer csinált, de azt is szerintem 1000x megbánta. Ökölbe szorított kezeit meglendítette ami, szám szélénél ért célba. Számban éreztem azt a fémes ízt ami a véremet jelentette. Mérgesen néztem rá, de még ettől sem ijedt meg. Hűha elég mérges lehet, de ez egyáltalán nem érdekelt. Megfogtam a pólójánál fogva majd rávágtam az ágyra. Hallottam ahogy zokogni kezd, de pontosan nem tudom miért. Vagy azért mert a barátnője hazudott neki vagy fájt neki ahogy az ágyra dobtam. Az ágy szélére ültem és néztem a zokogó lányt. Már vagy 10 perce nézhettem mikor elcsendesedett. Elaludt. Megsimítottam haját majd kimentem a többiekhez. A nappaliba a kanapé szélén még egy síró lányt volt. Ezt nem hiszem el! Harry véletlenül te nem akarsz sírni? Odamentem és leültem a lánnyal szembe. Felnézett rám, de az a látvány. Esküszöm ilyen rossz állapotban lányt még nem láttam. Egy igazi szörny. Mivel Harry ült mellette mondhatom magamban azt, hogy a szépség és a szörnyeteg. De nem a lányra értettem a szépséget. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Harry szép, de egy fokkal jobban néz ki mint a csaj.
-Na szerintem ez nem ártana-adtam neki egy zsebkendőt. Remegő kezekkel elvette majd megtörölte szemeit. Na most még ijesztőbb lett. Harry-nek elég szimpatikus úgyhogy nála fog lakni. Eléggé jól néz ki úgyhogy nem fogom a kurvák részlegére küldeni Hope kedvéért. Aki ott lakik az mind kurva és ez alól senki sem kivétel. A fiúknak is van egy ilyen rész, de őket nyilván nem kurvának használom.
-Hogy hívnak?-kérdeztem mikor már megnyugodott
-Jessika Smith.
-Oké, Harry-vel leszel egy szobában-néztem haveromra aki egy kicsit bólintott-A szabályokat amit be kell tartanod majd ő elmondja. Ha megszeged azokat büntetés kapsz. Ha bármi gondod bajod van bármelyikünknek szólhatsz. Megértetted?
-Igen!
Legalább könnyű dolgunk lesz. Nem makacs. Nem tudom mióta lehetett az amerikaiaknál, de biztos nem egy napja. Felálltam majd a konyhába mentem kaját csinálni magamnak. Semmihez nem volt kedvem így beraktam egy pizzát sülni. Leültem az asztalhoz egy kávéval a kezemben. Liam jött be és ült le velem szembe.
-Mit érzel iránta?
-Az új csaj iránt-hőköltem hátra. Elröhögte magát, de rögtön vissza is váltott komolyba.
-Nem, Hope iránt!
Ezen elgondolkoztam. Mit is érzek Hope iránt? Szerelem? Vonzalom? Vagy csak össze vagyok zavarodva? Pontosan nem tudom, de ahogy most ülök az utolsót már ki is zárom a példák közül. Hope-ot mikor elsőnek megláttam az utcán már akkor is megmozgatott bennem valamit. A parkban ahogy éppen a szokásos futását tette meg. Még akkor is volt egy halvány mosoly az arcán. Mióta nálunk van azóta meg.......Hát! Úr isten. Mit tettem? Egy életvidám mindig mosolygós lányból egy olyan szörnyet csináltam mint én. Nem, nem Louis nem szabad ilyenekre gondolnom. Hope itt is vidám és szokott itt is mosolyogni. Na mindegy vessük el ezeket a gondolatokat és az érzéseimen kell agyalnom. Akkor vegyük elölről. Mikor megláttam akkor már amint mondtam megmozgatott bennem valamit. Azóta sok minden változott. Jobban megismertem és nem csak a külsejét láttam bár tudom még egyáltalán nem bízik bennem. Meg is értem miért.
-Nem tudom Liam. Össze vagyok zavarodva. Amit Eleanor iránt éreztem az semmi amit most érzek ez a lány iránt.
-Eleanor-hoz vonzódtál és az után meg a szerelem jön. Vagyis egyszerű szerelmes vagy.
Ez nem lehet igaz. Életemben egyetlen egyszer voltam szerelmes, de azóta sem. A lányba még a mielőtt vezér lettem akkor jöttem össze vele. Miután vezér lettem akkor még együtt voltunk, de 4 hónap után megölték. Tudtam. hogy el kellene engednem, de nem volt hozzá erőm. És ez lett belőle. De most visszatérve a jelenbe. Nem tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel. Rá kell jönnöm szeretem Hope-ot. De egyszerűen nem tudnék azzal a tudattal mellette lenni, hogy bármikor megölhetik. De az életemet el sem tudnám már nélküle képzelni. Az érzéseit sem tudom, de szerintem utál.
-Liam tehetetlen vagyok! Nem tudom mit érez, de szerintem teljes mértékbe utál.
-Akkor nagyon el vagy tájolódva! Látom ahogy egymásra néztek és ez nem csupán gyerekszerelem vagy vonzódás. Szerelmesek vagytok egymásba csak nem veszitek észre-állt fel majd ment ki a helységből. Ezt nem hiszem el. Miért kell bogarat ültetni a fülembe? Most ez komoly? Hope szerelmes belém? Mit szerethet bennem? Mit látott meg bennem ami ezt az érzést váltotta ki belőle. Viszont egy nagyon fontos kérdés nem hagyott nyugodni. Lesz e számunkra közös jövőnk?
Nagyon jóó!! Folytiiit!!! ♥♥♥♥
VálaszTörlés